Történelem, Társadalomtörténet
Az első világháború a magyarság számára meghatározó jelentőségű „Nagy Háború”, amelynek a végkimenetele sorsdöntően meghatározta egész XX. századi történelmét, s következményei a mai napig hatnak. 661ezer fős emberveszteségével a korabeli Magyarország több katonát vesztett ebben a háborúban, mint a magyarság a korábbi történelme során vívott háborúiban együttvéve.
Az első világháború centenáriuma idején megtörtént a háborús veszteségek legismertebb katonai és polgári közigazgatási forrásainak a feldolgozása, az adatok 2020 óta már elektronikus adatbázisokban is elérhetők. Ezek létrehozásában a Magyar Nemzeti Levéltárnak is meghatározó szerepe volt és közzétételükre az általa működtetett Adatbázisok Online felületen is sor került. Ezek az adatbázisok azonban a korabeli eljárási gyakorlatok és források hiányosságai miatt korántsem teljesek, illetve a polgári halotti anyakönyvi adatok csak a mai Magyarország területére vonatkoznak.
Magyar és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű és példaértékű az a kutatómunka, amit a mai Magyarország határain túl Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár munkatársa 1999 óta végez. Az elmúlt 22 év során megjelent hat kötetében az első világháborús veszteségkutatás módszertanát fokról fokra haladva dolgozta ki a Délvidék bácskai területe esetén.
A szerző új kötetében a háborús veszteségkutatás egy eddig teljesen ismeretlen forrástípusát, a római katolikus egyház által az újra házasságot kötni szándékozó özvegy kérésére lefolytatott holttányilvánítási eljárások dokumentumait vizsgálja. Az elcsatolt bácskai területek esetében a Kalocsai Érseki Szentszék volt illetékes ezek lefolytatásában és az ítéletek meghozatalában. A páratlan adatgazdagságot rejtő irategyüttest a Kalocsai Érseki Levéltár őrzi. A kötetből 84 bácskai településen élt összesen 1334 személy holttányilvánítási eljárását és adatait ismerhetjük meg. A különleges források segítségével az egyes személyek sorsán túl katonai alakulatok, események eddig ismeretlen történetei is feltárulnak előttünk, amelyekből a kötetben szintén ízelítőt kaphatunk.
A háborús veszteségkutatások folytatásához bevonható új forrástípus feltárása a Kárpát-medence egésze esetében is új és gazdag eredményeket hozhat, amit elektronikus adatbázisként is célszerű közzétenni.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában a Délvidékiek a nagy háborúban sorozat 4. köteteként Zentán 2021-ben megjelent mű a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatásával látott napvilágot.
A szabadkai Délmagyarország című napilapban közölte Kanizsai Ferenc 1909-ben folytatásokban Ifjabb Sóti Pál című regényét. Könyv alakban most jelen...
Ha valaki egy munkát, hivatást több mint öt évtizeden át napi gyakorisággal művel, akkor az illető személye és tevékenysége is figyelmet érdemel. É...