Szombat, 2022.12.03.
VMMI

Digitalizálás

Az Intézet feladata a teljes vajdasági magyar kultúrkincs megőrzése digitális formában. Párhuzamosan zajlik a papír alapú anyagok, a hang- és mozgókép anyag mentése, a fotóanyagok feldolgozása.
A megalapítástól működő adattar.vmmi.org a 2020-as évtől a vamadia.rs oldalon kapott új formát és tartalmakat. E munkában nem vagyunk egyedül, hiszen a Kapocs Csoport könyvtárai közül is végzik ezt a feladatot, ahogyan a vajdasági levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban, műemlékvédelmi intézetekben egyaránt folyik digitalizáció.

A kultúra területén végzett digitalizáció legfőbb feladatai

Az Intézet további feladata, hogy kapcsolatba lépve a magyar tartalmakat, gyűjteményeket is gondozó vajdasági közgyűjteményekkel, segítse az ott folyó digitális mentést, ezért

— szakmai tanácsadást biztosít az ezt igénylő közgyűjteményeknek, hogyan tudnak digitális műhelyeket kialakítani székhelyükön belül (technika, technológia, software-támogatás)

— szakmai felkészítést nyújt, hogyan kell a digitalizálás folyamatát elvégezni

— befogad külső anyagokat digitalizálás céljából (köz- és magángyűjteményből egyaránt)

— elvégzi a digitális anyagok metaadatolását, mely által elérhetővé válik kulturális örökségünk.

A kultúra területén végzett digitalizáció legfőbb célkitűzései

Értékmentés állagmegóvás, állományvédelem. Ezek alatt értendő az elöregedett, vagy sérülékeny adathordozókon tárolt tartalmak megmentése, továbbá az eredeti értékes dokumentumok megóvása.

Archiválás – mely a digitális tartalmak rendszerezését és hosszú távú megőrzését jelenti.

A digitalizált tartalmakhoz való széles körű hozzáférés biztosítása. Elsősorban az egyáltalán nem, vagy csak kis példányszámú, de közérdeklődésre számot tartó dokumentumok elérhetővé tétele.

Internetes adatbázisaink

Vajdasági Magyar Értéktár

A magyar Országgyűlés 2012-ben elfogadta a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényt, melynek célja a magyar kultúra évezredes értékeinek egy átfogó értéktárban való összesítése, védelme, továbbörökítése és széles körben való megismertetése. E célok megvalósítása egy többszörösen összetett, alulról felfelé építkező rendszerben, az úgynevezett nemzeti értékpiramis rendszerében történik. E rendszer szerint az értékek felkutatása az egyes településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. A települési értéktárak kincseiből lehetnek majd a tájegységi, illetve a kiemelt nemzeti értékek, esetleg hungarikumok is.
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény meghozását követően 2013-ban minden külhoni régióban kezdeményezték a közös Külhoni Nemzetrész Értéktár felállítását. A vajdasági magyarság részéről 64 érték került be ebbe a gyűjteménybe, amelyeket felkért szakértők javasoltak a listára. Majd 2015-ben életbe lépett egy törvénymódosítás, amely lehetővé tette azt is, hogy az anyaország mintájára a határon túli régiókban is létre lehessen hozni települési és tájegységi értéktárakat, s így itt is megvalósulhasson az alulról felfelé építkező értékpiramis elve.
A Vajdasági Magyar Értéktár oldalán valamennyi értékkel bíró szellemi, emberi, tárgyi és természeti kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni mind a települési, tájegységi és vajdasági szintről.
A helyi értéktárba bárki javasolhat értéket úgy, hogy kitölti és a helyi értéktár bizottságnak beküldi a javaslattételi űrlapot.

Vajdasági Magyar Digitális Adattár

Az intézet megalapítása óta missziójának tekinti egy digitális platform működtetését, amely a 2006-os évtől az adattar.vmmi.org oldalon volt elérhető, majd a vamadia.rs oldalon újult meg. A vamadia mindannyiunk forrása kíván lenni, ingyenes hozzáférést biztosítva a vajdasági magyarság digitálisan mentett szellemi, tárgyi és épített örökségéhez, valamint a kortárs alkotások digitálisan mentett tartalmaihoz. Ugyanakkor számba veszi azokat az alkotásokat és eredményeket is, amelyekhez szerzői jogi okok miatt nem csatolhat digitális tartalmat, így próbál teljes képet adni mindezen területekről.

A hagyományos építészet új perspektívája

A 2018-as és 2019-es év folyamán 6 kutató egy éven keresztül 127 előre kiválasztott településen végzett terepmunkát, a magyar-szerb határ mindkét oldalán, amely során a vidéki építészet meglévő, hagyományos emlékeit és a változások jellemző irányait dokumentáltáka szegedi nagytájon, mely közös projektje volt a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak és intézetünknek, amely az Interreg – IPA CBC Magyarország–Szerbia program támogatásával valósult meg.

Délvidéki mártírium 1944–1948

Az 1941–1948-as időszakra vonatkozó kutatások összegzése, emlékezetgyűjtés. A levéltári kutatások során a martirium.vmmi.org honlapon 7511 áldozat adatait rögzítették a kutatók a 2015-ös évvel bezáróan. Az adatbank egyes adataihoz – ahol rendelkezésre áll – hozzá vannak rendelve a szakirodalmi források, így nemcsak az adatok, de a források is követhetők. Digitalizált dokumentumok, kiadványok szintén megtalálhatók az oldalon, amelyek a kutatók számára jelentősek lehetnek. Az adatbázis továbbra is bővíthető, illetve a felhasználók új információkat küldhetnek be az oldalon keresztül.