Szombat, 2022.12.03.
VMMI

Rólunk

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet regionális intézmény, tevékenysége kiterjed egész Vajdaságra, a magyar nemzeti kisebbség kulturális örökségének és élő kultúrájának megőrzésére –, s e célból, 2005-ben alapította a Magyar Nemzeti Tanács. A 2008-as évtől állami intézmény, társalapítója pedig Vajdaság Autonóm Tartomány, ami meghatározó sarokkő az intézmény történetében, ahogyan a magyar kisebbségi érdekképviselet erősségének bizonyítéka is.

Projektjeit a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséggel partnerségben valósítja meg. Szándéka szerint együttműködik azokkal a vajdasági intézményekkel és szervezetekkel, amelyek azonos területeken tevékenyek. Feladata, hogy a vajdasági magyar nemzeti közösséget már átfogó, a legtöbb esetben mozgalmi jellegű kulturális szerveződésekkel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén, ahol önálló kisebbségi intézmények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem stb.) nem hozhatók létre, felvállalja az ott folyó munka irányítását, segítését – mégpedig az egész régióra kiterjedő közművelődési tanácsadással és szolgáltatásrendszerrel.

Feladatkörök:

  • Közgyűjteményi feladatkör
  • Digitalizációs és dokumentációs tevékenység
  • Közművelődési feladatkör
  • Tudásháttér – szakmai képzések és mentorprogramok
  • Kulturális tartalmak szolgáltatása
  • Tudományos kutatások és közreadásuk
  • Kiadói tevékenység
  • Internetes adatbázisok működtetése
  • Szakmai segítségnyújtás mindezen területeken

Intézetünk szolgáltatásai ingyenesen hozzáférhetők.

Intézményünk négy, hasonló feladatok ellátására alapított tartományi intézménnyel: a horváttal, a románnal, a ruszinnal és a szlovákkal együttműködve alakítja munkáját.
Az intézet alapító tagja a tevékenységében hat kelet-közép-európai országra (Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) kiterjedő Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak, amely a közös múlt és az egységesülésre törekvő jelen újragondolásának szándékával jött létre. Ennek a sajátos intézményhálózatnak a célja a regionális sajátosságok megőrzése mellett a Kárpát-medencei magyar identitástudat erősítése a közművelődés eszközeivel; együttes közművelődési gondolkodásmód és közös cselekvés kialakítása képzésekben, művelődéskutatásban, jövőtervezésben, módszertani központok létrehozásában; a közös szakmai minimum megfogalmazása egy közös magyar információs hálózat kialakításával és működtetésével, továbbá naprakész információk szolgáltatásával, nem feledkezve meg a multikulturális környezet lehetőségeinek hasznosításáról sem.

A budapesti Hagyományok Háza a teljes Kárpát-medencében létrehozta a Hagyományok Háza Hálózatot, víziója szerint a cél egy Kárpát-medencei szintű hálózat működtetése, mely újraegyesíti a népművészettel és néphagyománnyal foglalkozó szakmát. Intézetünk a HHH – Vajdaság háttérintézményeként a vajdasági hálózat munkáját koordinálja és segíti minden eszközével, bekapcsolva a vajdasági népművészeti mozgalmat és szakmát minél szélesebb körben.
Intézetünk a Nemzeti Művelődési Intézet határon túli partnerintézménye a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal tagjaival együtt.
Partnerségben dolgozunk a budapesti székhelyű Magyarság Házával.

Az intézet székházának épületéről

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet székházát 2003-ban adták át, és azóta Zenta városképének egyik jellegzetes épületévé vált. Tervezője Tóth Vilmos magyarkanizsai építész, aki épületeinek funkcionalitása mellett azok üzenetére, szimbolikájára is nagy hangsúlyt fektet.
Az intézet székháza esetében Vajdaság hármas tagolása adta az ötletet az épület alaprajzához. A bal oldali rész a sárga és piros homlokzattéglák kombinációjával a bizánci építészetre, a szláv jelenlétre, tehát Szerémségre utal. A jobb oldali rész, ahol a kapu helyezkedik el, Bácskát, a Duna–Tisza közét jelképezi, a folyóvölgyek ugyanis fontos történelmi útvonalak voltak. A könyvtárnak helyet adó középső, kupolás rész pedig a végtelennek tetsző bánáti síkságra emlékeztet, ahol az égbolt szinte ránehezedik az emberre – pont úgy, mint egy kupola.

Az alaprajzon kívül bizonyos szerkezeti megoldások is figyelmet érdemelnek. A kupola szerkezetét egy térrács alkotja, amelyet alapvetően ívekre, boltozatokra találtak ki, ebben az esetben pedig kupolát szerkesztettek belőle, ráadásul nem is kör, hanem elliptikus alaprajzút, ami igazi építészeti különlegesség. Itt kell megemlíteni Szabó Tamás gyergyószentmiklósi ácsmester és Rostás László miskolci mérnök nevét, akiknek nagy szerepe volt a kupola létrehozásában, valamint Valkay Zoltán belsőépítészt és Égerházi László népi fafaragóművészt, a mennyezetet díszítő faragás alkotóját. A kozmikus szimbólumokban bővelkedő alkotás magába foglalja a Napot és a Holdat, a nappal és az éjjel ellentétét, és az Istenfát, vagyis a Tejutat, ami a művész magyarázata szerint az alsóból a felső világba vezető utat jelenti. A kompozíció így egy folyamatot ábrázol, ahogy a kupolaszerkezetet alkotó lamellákon, pallódeszkákon is egy forgó mozgás látható. A lamellák száma egyébként 320, illetve kiegészülve a többi fő elemmel a kupola az év napjainak megfelelően pontosan 365 darabból áll. Maga a kupolaforma a női princípiumot képviseli, amely a benne lévőket burokként védi. Nem csoda, hogy alkotói Boldogasszony palástjának nevezték el. De nemcsak ezekhez hasonló, az ősi hitvilágból származó jelentéstartalmakat, hanem sokkal modernebb képzettársításokat is kapcsolhatunk a lamellás szerkezethez, amely olyan, mintha egy hálót alkotna. A háló, a hálózat napjaink egyik kulcsfogalma. A hálózati társadalom működését a számítógépes rendszerekre épülő információs és kommunikációs hálózatok biztosítják, s a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egyik feladata épp az, hogy a vajdasági magyarság szellemi kincsének gyűjtésén és megőrzésén túl széles körben hozzáférhetővé is tegye azt az információs társadalom igényeinek megfelelően.

A 425 m2 összterületű, többfunkciós épület a könyvtáron kívül magába foglal még számos irodát, egy digitalizáló műhelyt, vendégszobákat, és egy kiállítások, kisebb rendezvények megtartására alkalmas előcsarnokot.

Munkatársaink:

Gondi Martina

igazgató

+381 62 566 212

martina@vmmi.org

Kovács Nádi Karolina

Jogi, személyzeti és adminisztrációs referens

+381 63 563 115

karolina@vmmi.org

MT
Matykó Teodóra

személyzeti jogi analitikus

+381 63 519 404

matyko.dora@gmail.com

Virág Kiss Anita

Kulturális referens, a művelődési intézmény tevékenységének fejlesztésével megbízott munkatárs

+381 62 566 213

kissanita91@gmail.com

Polyák Dániel

népzeneoktatás koordinálásával megbízott külső munkatárs

063/514354

polyakd@gmail.com

Juhász Gyula

népzenekutató, az adatbázisok adminisztrátora

+38162566234

gyula@vmmi.org

Resócki Vázsonyi Csilla

okleveles könyvtáros

+381 64 40 57 266

csilla@vmmi.org; vcsilla21@gmail.com

Bauerfeind Zoltán

pénzügyi-számviteli referens

+381 24 816 790

zoltan@vmmi.org

Novák Ferenc

a digitális folyamatok koordinátora

+381 64 39 76 185

ferenc@vmmi.org

Novák Mária

a digitális folyamatok munkatársa

marcsi@vmmi.org; maria85zenta@gmail.com

Szarka Zoltán

operátor a digitális folyamatban

zoli81@vmmi.org

Nagy Abonyi Szabolcs

digitalizálással és népmesegyűjtéssel foglalkozó külső munkatárs

samuka004@gmail.com

Surányi László

Digitalizálással foglalkozó külső munkatárs

surdamed@gmail.com

Horváth Szilárd

Digitalizálással foglalkozó külső munkatárs

szilih23@gmail.com

Döme Szabolcs

Katalogizálással megbízott külső munkatárs, Vamadia-operátor

+381 69 49 42 299

domeszabolcs@yahoo.com

Fehér Viktor

a Vajdasági Magyar Értéktárral megbízott külső munkatárs

fehvik@gmail.com

Kecskés Viktor

Rendszergazda

Dankó István

Az intézet nyugalmazott munkatársa, infrastruktúráért felelős külső munkatárs

PM
Popov Márta

Takarításért felelős külső munkatárs

Mák Ferenc

Kutató, külső munkatárs

makferenc@yahoo.com

Cseszák Balázs

Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság munkatársa

cseszakbalazs@gmail.com

Vas Endre

Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság munkatársa

vas.endre@hagyomanyokhaza.hu