Fülszöveg:
Az olvasó joggal róhatja fel, amiért visszaemlékezésemben csupán apámról és magamról írtam; még szülőanyámat is csupán futólag említem. Ezt egyszerűen azért tettem, mert úgy szerettem volna apámnak emléket állítani, őt bemutatni, ahogyan csakis én láttam, azokon a történéseken keresztül, amelyeket egyedül mi ketten tapasztaltunk meg. Apa és fiú közti bensőséges viszonyba való betekintésnek szántam ezen emlékfoszlányok felidézését, olyan meghitt érzelmek világát tárva fel ezzel, amely csakis a gyermekkorban létezik.
Fülszöveg: Miért kellett meghalnia annak a rengeteg embernek, gyermeknek? Ezt kérdezte Zlata Filipović tizenegy éves szarajevói kislány nap...
Fülszöveg: Még ma is látom, ismerem azt a helyet, ahol a tanyánk állt. Ma már csak a domb van meg belőle, a tanya visszahúzódott, visszabúj...