Esszé, Zene
Fülszöveg
Volt egyszer ennek a déli-vajdasági-vidéki világnak egy jazzkrónikása. Jazzportréi világszintűek, újságíróként páratlan, szakácsnak egyedi.
Amíg Dormán László itt élt közöttünk (a háborúban vonult el a Pilisbe), egyetlen fényképalbuma, jazzkönyve sem jelent meg. Azóta sem. Legendás rádióműsorai mellett a zeneszerető emberek korosztályai nőttek föl. Hangja elszállt az éterbe. Írásait nemigen őrizte, amit mégis, azt időközben elmosta egy pincevíz.
Ha nem így lett volna, bele sem kezdek ebbe a könyvbe.
Mely titulus alatt azt kell érteni, hogy minden, a vidékre vonatkozó értekezés, észre vétel, tzáfolat és igazítás közre bocsáttatik
A LETŰNT SZÁZADOKRA VILÁGOT DERÍTSEN... (...) A délvidéki magyarság válogatott történeti és helytörténeti bibliográfiáját tartja a kezében a figyel...
ELŐSZÓ Tóth István világhírű, de itthon csaknem elfeledett szobrászművészről, nagybátyámról, Zenta város idegenbe szakadt fiáról szól ez a ...