Kézikönyv, Színjátszás, Színház
Fülszöveg
A tanácstalanságok orvoslását, az amatőr színjátszó mozgalom életben tartását és fejlődését szeretné segíteni a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egy – 2008-ban elindított – folyamatos képzési rendszerrel, és a képzésekhez kapcsolódó kézikönyvsorozat megjelentetésével. Elsőként egy hazai színházi szakembert kértünk fel arra, hogy útmutatást adjon amatőrjeinknek. A szerző a szabadkai Népszínház dramaturgjaként és a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóinak zsűritagjaként szerzett tapasztalataiból kiindulva nyújt tanácsokat amatőr rendezők és színészek részére. Régóta ismeri csoportjainkat, és jól tudja, hogy amatőrizmusunk szinte teljes egészében a „realista” színjátszásból él. E hagyományos előadáscsinálásról, annak pilléreiről nyújt áttekintő képet. Írása elsősorban a rendezőkhöz szól. Nekik kínál támaszt ahhoz, hogy végiggondolhassák eddigi, spontán érzésekből fakadó rendezéseiket, és hogy tudatosíthassák az előadás készítésének egyes lépéseit, de a hivatásos színházak életébe is bepillantást enged, olyan részletekre és kulisszatitkokra is felhívja a figyelmet, melyekről az amatőrök sokszor megfeledkeznek.
A kötettől természetesen teljességet nem várhatunk, hiszen az előadáskészítés titkai kimeríthetetlenek. De végigvezetve bennünket a darabválasztás és a szövegfeldolgozás szempontjain, valamint a szerepek, az emberi viszonyok és a cselekmény kibontásán, számos gyakorlati tanácsot ad a szöveg színpadra állításának átgondoltsága érdekében. Apró példákat emel ki, melyekhez mindvégig Örkény István Tóték című művét hívja segítségül. Színházi alapfogalmakat ismertet, miközben óva int a színház eszközrendszerének következetlen használatától. Térképet rajzol a színjátszásról, hogy annak művelői otthonosabban, tudatosabban és magabiztosabban mozogjanak sajátos terepükön.
Kívánjuk, hogy sokan csipegessenek haszonnal e kötetből és a sorozat következő kiadványaiból.
A szerkesztő
A határon átívelő kapcsolatok építése
BEVEZETÉS „A Tisza-parton mit keresek?” (Ady Endre) A szerkesztő több mint hat évtizede, 1953 nyarán látta először a Tiszát Szegednél. Ceglédről ...
ELŐSZÓ Tóth István világhírű, de itthon csaknem elfeledett szobrászművészről, nagybátyámról, Zenta város idegenbe szakadt fiáról szól ez a ...