Dráma, Szépirodalom
Fülszöveg
E kötet drámái arra utalnak, hogy írójuk – a pillanat impresszióinak engedve – mindig akkor jut a dráma(író)i vétség közelébe, amikor valami olyasmi foglalkoztatja, ami – anyagként – a színpadra kívánkozik. Legyen szó bár egy halálos látomással fűszerezett családi/művészeti háromszög/négyszög konfliktusról (A révész satuja), egy javítóintézet ordítóan sivár életének ordító kilátástalanságokkal és tragédiákkal elkevert hétköznapjairól (Stranger in the Night), egy újságírónő – szintén családi konfliktusokkal terhelt – küzdelmes karriertörténetéről, a felemelkedésével együtt járó bukásáról (Fanyar ódium), egy isten háta mögött magára hagyott öregasszony küzdelméről a magánnyal, a szeretethiánnyal és a technikával (Csörte), illetve (dokumentumdráma formában) egy kisebbség halálos küzdelméről a megmaradásáért és a túlélésért a titói partizánvilág fasizmust meghazudtoló kegyetlen és részeg tombolásában (Vörös). Mi tartja össze ezeket a témában nagyon is szétágazódó darabokat? A szerző hihetetlenül pontos, valószerűtlenül lecsupaszított dialógustechnikája, a nyelvhasználat eufemizmust nem ismerő bátorsága, a megszólalások (a megszólaltatások) hitelessége, illetve a biztos eszközkezelés, melyhez nem kis mértékben járulhatott hozzá, hogy Brestyánszky B. R. évtizedek óta a Szabadkai Népszínház dramaturgja.
Zalán Tibor
Elcsépelt közhely, de igaz: a kéziratoknak is megvan a maguk külön élete egészen addig, amíg nyomdába nem kerülnek. A szerző ambivalens módon viszo...
Fülszöveg Muzslya krónikája nem a szigorú értelemben vett krónika. Nemcsak a múltat, hanem a jelent is elénk tárja. És egy villanásnyira talán a jö...