A zentai Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyen 2012-ben kért meg Gruik Ibolya, hogy napilapunk mellékletébe, az Üveggolyóba írjam meg gondolataimat a vajdasági magyar népmesékről. Akkoriban készült el Raffai Judit Vajdasági magyar népmese-katalógusa, ez megkönnyítette a dolgomat, és több mint két éven át, kisebb-nagyobb szünetekkel, a vajdasági magyar népmesékről, a tehetséges mesemondóinkról meséltem a Magyar Szó olvasóinak. Kissé elfogul- tan, mert nekem ez a foglalkozásom, hivatásból kell szeretnem a meséket, ennél szebb feladatot aligha kaphattam volna az életben. A Magyar Szóban meg- jelent szövegeket válogattam össze, kicsit megváltoztatva a sorrendet, mert a szövegek írásakor már arra is gondoltam, hogy a mesékről szóló esszéket egyszer kötetbe szerkesztem, amivel némileg kiegészítem a korábban Szőcs Boldizsár meséiről és a többi, Vajdaságban gyűjtött szövegről mondott meglátásaimat.
a Szerző
ZÁRSZÓ HELYETT „Beteg valamelyiktek? Hívassa el az egyházelöljáróit, és azok imádkozzanak, s kenjékmeg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadóima me...
Draskóczy Ede – akit a Képes Vasárnap újságírója „ízig-vérig kultúrembernek” nevezett, Fekete Lajos „az erősek” közt látott, Csuka Zoltán „küldetés...